2010. szeptember 23., csütörtök

Majdnem 4 hónapos

Hát sajnos nem sikerült eddig olyan gyakran írnom, mint amennyit szeretnék, de ez az én lustaságom :(
Szóval Matykó vasárnap már 4 hónapos lesz. Egyszerűen hihetetlen, hogy milyen gyorsan megy az idő. Sokan kérdezik, hogy nem hiányzik-e a munka, vagy nem unatkozom-e itthon, erre mindig csak nemmel tudok válaszolni. Szerettem a munkám, de most annyira jó, annyira teljes minden. Andrissal is minden szép és jó, talán még sosem voltunk ennyire türelmesek egymáshoz. - De nem úszunk ám rózsaszín felhők között, veszekszünk, én néha ok nélkül is. Mert rajta vezetem le a feszültségem, és belekötök ilyenkory még a szegbe is. Bocsi Drágám, tudod, hogy szeretlek :)
Matyi pedig egy csoda. Egy igazi kis vigyorgombóc. Annyira jó, ha reggel odakóválygok az ágyához, és ő mosollyal köszönt, rögtön el is felejtem, hogy még csak 6 óra van. Imádom, hogy összebújunk szopizni, és utána még alszunk együtt egy kicsit. - mert ha olyankor visszarakom az ágyába, akkor azt hiszi, hogy már indul a nap.....
Hihetetlenül mozgékony Kisember, már többször átfordult hasról hátra, egyszer hátról hasra is, de akkor sajnos lemaradtunk, pedig mindketten a szobában voltunk.
Most az oldalra fordulás a sláger, már nem sok kell neki, hogy átvigye a lendület.
Annyira büszke vagyok rá, olyan jó látni, hogy napról napra ügyesebb. Felfedezte a lábait is, elég pelenkázni, mert vagy a lábaival játszik (ez még a jobbik eset), vagy a fenekét emelgeti, meg dobálja jobbra, balra:)
Most már gőzerővel nőnek a fogai is, egyfolytában csigázik, mindent megrág, és nagyon fehéredik az ínye. Remélem nem viseli meg nagyon.
Hogy ne legyen minden fenékig tejfel, a hasfájás még mindig nem oldódott meg teljesen. Elég sokat szenved szegény, kap most kétfajta homeopátiás bogyót, mintha jobb lenne, de még nem az igazi. Valamint nem szeret egyedül lenni. Elég nehéz mellette bármit is csinálni, mert ha nem vagyok képben, akkor sír, kiabál, reklamál. Sajnos elég gyenge vagyok, és nem nagyon bírom sokáig sírni hagyni, pedig látom rajta, hogy csak nyavalygás.
Nagyon szereti, ha fölé rakom a tornáztatóját. Egy két szóból lebirkózza.:)
Most mennem kell, mert reklamál itt mellettem. Mondtam én, hogy nem szereti, ha mással foglalkozom. Próbálok, azért gyakrabban írni.... (Dóri szedd össze magad)
Végül egy kép még a mi kis Mosolygombócunkról: